Titánok háborúja: ATI X800XT PE vs NVIDIA GF 6800 Ultra
[PcDome] 2004.12.31. 19:20
Nalu, az NVIDIA demo-sellője
2000. óta, azaz a 3dfx megszűnését követően az NVIDIA egészen a 2002-es év második feléig egyeduralkodónak számított a grafikus kártyák piacán. Ezt többek között az Xbox szerződésnek is köszönhette, amely komoly bevételhez juttatta a céget, de azért ne felejtsük el a GeForce3 (majd a továbbfejlesztéseként megjelent GeForce4) sorozatot sem, amely jogosan tovább öregbítette az NVIDIA hírnevét a grafikus chipek világában.
2002 szeptemberében az addigi másodhegedűs ATI kirukkolt a Radeon 9700PRO kártyával, amely a teljes DX9 megvalósításon túlmenően porba döngölte az addigi csúcskártyákat sebesség szempontjából is. Az NVIDIA válasza erre a kihívásra finoman fogalmazva is gyengécskére sikerült. A jókora késéssel csak a 2003 elejére elkészülő GeForce FX 5800-as óriási áramfogyasztásával, hangos hűtőjével és dupla helyfoglalásával keltett feltűnést, de sebesség tekintetében az akkor már idestova fél éve a piacon kapható ATI kártyát alig-alig tudta itt-ott megszorongatni. 2003. a későbbiekben is a két grafikus chipgyártó párharcával telt el. Az NVIDIA sebtében áttervezett chipje GeForce FX 5900 néven már 2003 tavaszán megjelent. Hiába tudta a GF FX 5900 ideiglenesen elhódítani a sebességkirályi címet, ez részben a gyors ATI válasz (Radeon 9800PRO), valamint a mérő- és játékprogramokban felfedezett driver-csalások miatt nem volt átütő erejű. Ez az ATI-NVIDIA adok-kapok egészen ez év tavaszáig folytatódott.
NVIDIA GeForce 6800 Ultra | 2004 tavaszán mindkét cégnél egy újabb kártyageneráció piacra dobásán munkálkodtak. Elsőként az NVIDIA kártyája, a GeForce 6800 Ultra került bejelentésre (kódnevén az NV40 chip). Az FX a megnevezésből eltűnt, gondolom ezzel is jelezni próbálták, hogy a rosszemlékű FX (NV3X) sorozathoz ennek már semmi köze. :-) Az új kártya lenyűgöző tulajdonságlistával büszkélkedhet. A listán megtaláljuk a legfejlettebb shader verziók megvalósítását (Pixel és Vertex Shader 3.0, ami sokkal rugalmasabb képpont- és geometria-programozást tesz lehetővé), a Displacement Mapping-et (azaz áthelyezési térkép támogatást, ami az ATI-nál már megvolt eddig is a 9700PRO óta, de az NVIDIA csak most építette be) és még egy nagyon fejlett video kódoló-dekódoló megvalósítás is belefért az új chipbe. A szakemberek között hosszú ideig folyt a vita, hogy az NV30-as chipeket (az NV állítása alapján) 8 képpont-futószalagos vagy inkább 4*2 futószalagos felépítésűnek tekintsék. A tesztek arra utaltak, hogy a chip a legtöbb tesztben 4*2 felépítésűnek mutatkozik, így valójában csak 4 futószalagosnak tekinthető. Ez a probléma az új chippel megszűnt. A GF6800 Ultra 16 állandóan működő futószalagot kapott, amelyek ráadásul néhány speciális esetben 32 futószalagként is működhetnek. Ez papíron óriási sebességet tesz lehetővé. A sok új tulajdonság és az alaposan megnövelt képpont-futószalag szám óriási mennyiségű tranzisztor integrálását igényli a chip felületére. Az NVIDIA állítása szerint a chipen 222 millió tranzisztor végzi a műveleteket. Ez a szám a processzor felépítésének ismeretében nem is tűnik túlzásnak. Maga a chip a GeForce FX 5800-asnál debütált 0,13 mikronos eljárással az IBM gyárban készül. Miután az NVIDIA chipek esetében még nem használják a low-k eljárást, így a chip Ultra verziója is csak 400 MHz-en működik.
Pár hét késéssel, a napokban került bejelentésre az ATI válasza a GF6800 kihívására. Az új ATI csúcskártya az X800XT Platinum Edition elnevezést kapta (R420 chip). Az előzetes találgatásokkal ellentétben (12 képpont futószalag) ezen a chipen is 16 képpont-futószalag kapott helyet. A futószalagok felépítése azonban a két chip esetében komoly különbséget mutat. Az NVIDIA futószalagok bonyolultabbak, rugalmasabban programozhatók, míg az ATI megvalósítás egyszerűbb, de a 9700PRO bevezetése óta alkalmazott és itt is megtalálható külön textúra egység miatt a játékokban előforduló átlagos feladatok szempontjából belsőleg jobban párhuzamosítható. Hogy melyik megközelítés a jobb, nehezen eldönthető kérdés. Mindenestre a jelenleg létező játékok az ATI-féle megvalósítást hatékonyabban ki tudják használni. Az ATI a „járt utat járatlanért ne hagyj el” keretében az új grafikus processzoron inkább csak szerkezeti finomításokat hajtott végre. Az igazi ereje a chipnek az eddigiekkel szemben az új gyártástechnológiának és az alaposan megnövelt futószalagszámnak köszönhető. Mivel a chip egy régóta (Radeon 9700PRO) bevezetett, és azóta kiérlelt futószalag felépítést kapott, ezért 160 millió tranzisztor is elegendő volt a chip felépítéséhez. Az NVIDIA „ugrás a sötétbe” technológiai váltásával ellentétben – ami a GF FX 5800-asnál csúnyán visszaütött – az ATI először egy viszonylag egyszerű szerkezetű „tucatterméken”, a Radeon 9600XT-n próbálta ki az új technológiát, a 0,13 mikronos ún. low-k chipgyártást. A low-k eljárás segítségével a chipen kialakított tranzisztorok és egyéb áramköri elemek között jobb lesz a szigetelés hatásfoka, így kevesebb áram szivárog közöttük, ami részben áramtakarékos, másrészt a chip hőtermelését is csökkenti. Ennek a gyártástechnológiának köszönhető, hogy a 9600XT nagy órajel-sebességgel, mégis viszonylag kis hőtermeléssel működik. Ezt a bevezetése óta alaposan bejáratott technológiát most az új chipben is felhasználják, így az X800XT PE csúcskártya 520MHz-es sebességgel működve az egyik leggyorsabb videochip lett a piacon.
Az ATI 3D karaktere, Ruby | Mind a két cég a legmodernebb nagysebességű GDDR-3-as memóriát használta fel a kártyákhoz. Ezek az új RAM-ok sokkal gyorsabban, mégis jóval kisebb áramfelvétel és hőtermelés mellett futnak a DDR és GDDR2-es memóriákhoz képest, így a közelmúltban bevezetett memóriahűtés ismét szükségtelenné vált az akár 1,2 GHz-es sebességgel működő memória modulok esetében is.
A technológia után nézzük magukat a kártyákat. Az NVIDIA a tőle már megszokott dupla helyfoglalású és elég nehéz kártyával jött ki. A kártyán 2 áramcsatlakozót kellett kialakítaniuk, mert a teljes kártya áramfelvétele a 100 W körüli tartományba került. Ehhez a hatalmas áramfelvételhez komoly is hűtő tartozik, ami szerencsére nem annyira hangos, mint a GF FX 5800-asra bevezetésekor felszerelt porszívó. :-) Az áramfelvétel miatt az NVIDIA jó minőségű 420W-os (!) táp beszerzését is ajánlja a kártya vásárlóinak. A pletykák szerint az NVIDIA-nál jelenleg is folyik a kísérletezés a low-k eljárás bevezetésére, így várható, hogy a nem túl távoli jövőben az NV40 chipnek is meg fog jelenni a low-k változata, kedvezőbb áramfelvételi és hőleadási paraméterekkel. Az ATI csúcskártya esetében két technológiaváltást is egyszerre vezettek be. Egyrészt a 0,15 mikronos technológiát felváltották a 0,13 mikronossal, másrészt a már említett low-k eljárást is használják, így az a kivételes eset fordult elő, hogy az X800XT PE áramfelvétele kisebbé vált, mint a nála jóval lassabb elődkártyáé, a 9800XT-é. Így persze az X800XT PE-vel felszerelt gépeknél szükségtelen a tápcsere (amennyiben a táp egyébként jó minőségű és legalább 300 W-os). A kártya egyébként csak egy helyet foglal el, és a kártyán elhelyezett hűtőventilátor is kisebb lett, mint a 9800XT hűtésére szolgáló ventillátor.
ATI X800 chip | Miután megismerkedtünk a két kártyával, az a kérdés, hogy melyik a gyorsabb. A neten olvasható tesztek tanúsága szerint mind a két kártya kényelmesen keresztbe lenyeli az előző generáció kártyáit. :-) Az előzetes pletykákban beharangozott kétszeres teljesítménynövekedést (amivel kapcsolatban sokáig elég szkeptikus voltam) nagy felbontásoknál és szűrők bekapcsolásakor mind a két kártya könnyedén teljesíti. A kisebb tranzisztorszám ellenére az X800XT PE, köszönhetően a nagy órajel-sebességnek is, a legtöbb (főleg DirectX alapú) játéktesztben maga mögé utasítja a GeForce 6800 Ultrát. Ez alól a szabály alól az OpenGL-lel fejlesztett játékokat tekinthetjük kivételnek (pl. Quake 3, Serious Sam), ahol az NVIDIA kártyák hagyományosan jól teljesítenek, és a GeForce 6800-as most is gyorsabb, mint az X800. Az ATI azt ígéri, hogy hamarosan új drivercsaládot ad ki, amiben az OpenGL driverrészt alaposan átírják és optimalizálják, így várható, hogy az NVIDIA OpenGL-es egyeduralmának is hamarosan vége szakad. Összefoglalásként elmondható, hogy az eddigi tesztelők szerint két kártya között a legtöbb esetben néhány százalékos sebességkülönbség van csupán, ám egyik kártyát sem tudják igazán megizzasztani a jelenleg kapható játékok.
A két csúcskártya induló ára igen magas, 500 dollár körüli, így a legtöbb eladás majd a két kártya kisebb testvéreiből jön össze. Mivel mind a két kártya nagyon gyors, így várható, hogy még a kissé lassabb és kevesebbet tudó középkategóriás példányok teljesítménye is felülmúlja majd az előző generáció csúcskártyáit, persze sokkal kedvezőbb áron. Az NVIDIA csúcskártya nagy mérete és óriási áramfelvétele az, ami elriaszthatná a potenciális vásárlókat, a kisebb és lassabb modelleknél a visszafogottabb áramfelvétel és hőtermelés miatt már nem okoz gondot, így a GeForce 6800 Ultra kistestvére várhatóan jó teljesítmény és ár aránnyal segít az NVIDIA megtépázott hírnevét visszaszerezni. Az új sorozatú ATI kártyák esetében is várható, hogy a csúcskártyából leszármazott középkategóriás kártyák a közelmúlt csúcskártyájának sebessége felett fognak teljesíteni, persze sokkal kedvezőbb áron.
Ha valaki az egyik új kártya beszerzését fontolgatná, az a fentiek alapján is láthatja, hogy a két kártya sebessége és egyéb paraméterei nagyon közel állnak egymáshoz, így teljesítményben döntetlen közeli az eredmény. Az ATI mellett szól viszont a kisebb méret, kisebb áramfelvétel és hőtermelés, így mindent egybevéve egy picit az ATI irányába billen el a mérleg nyelve. Szerencsére most az NVIDIA kártya esetében sincs a GeForce FX sorozat idejében tapasztalt néhány bosszantó hiányosság, így a GeForce 6800 Ultrával se jár majd rosszul a vásárló. Amint lehet, természetesen igyekszünk mi is tesztet készíteni az új kártyákról, így saját tesztkörnyezetünkben is lemérni, mekkora különbség tapasztalható köztük használat során.
|